Jól kiépített víz alatti merülőhelyek, gyakorlóhelyek, Soprontól 15 percre Ausztriában. 

A tó Soprontól 25 km-re található Ausztriában.
Mérete 1 km2,
hossza 1,8 km,
maximális mélysége 25 méter.

A tó nem természetes úton keletkezett. 1807-től 1932-ig lignitet bányásztak a helyén. A szénbányászat leállítása után a talajvizet már nem szivattyúzták ki. Az elárasztott " pihenőlyukból " egy év alatt alakult ki a tó.
A tavon Neufeld an der Leitha község strandot üzemeltet, de a tó az Esterházy család tulajdona. A tó körülbelül kétharmada Hornstein városhoz és körülbelül egyharmada Neufeld an der Leitha városhoz tartozik területileg. A tavat kizárólag talajvízforrások (és csapadék) táplálják, természetes kifolyású, ami azt jelenti, hogy a víz automatikusan tisztul.

A Neufeldi tavon kijelölt merülési zónák vannak a merülni vágyó búvárok részére, hogy ne zavarjuk a hajós illetve strandoló közönséget.

Az egyik lehetőség a strand területéről indul, ahonnan érdekes felfedezőtúrákat lehet tenni bármely irányban, vagy kijelölt gyakorlópályákon lehet tapasztalatokat gyűjteni, illetve vízalatti stégeken gyakorolni.
Nyáron a strandon öltöző, mellékhelyiség, zuhanyzó, büfé is találhatóés a nem merülők is találnak itt mindenféle elfoglaltságot. A gyerekeket kiépített csúszdákkal, játékokkal várják, természetesen belépő ellenében.

A másik merülési lehetőség a tó túloldalán lévő helyi búvárbázistól lehetséges, ahol szintén belépő ellenében kultúrált környezetből (büfé, öltöző, zuhanyzó stb.) kényelmes vízbejutás után kalandozhatsz a picit nyugodtabb vizekben.

Tavi merülések viszonylatában sokszor igen kedvező látási viszonyok között és kellemes hőmérsékletű vízben csodálhatjuk az itteni élővilágot, melyet főként édesvízi rákok, keszegfélék, naphalak, túrkáló pontycsapatok, egészen nagyra növő csukák, harcsák, angolnák, sügerek jelentik.

A viszonylagos közelség mellett a tó vonzereje a víz alatt kiépített gyakorlópálya, ahol változó mélységben elhelyezett gyakorló stégek, elsüllyesztett csónakok, nagy átmérőjű csövek, egy nagyméretű Neptun szobor és egyéb vicces figurák találhatók. Az objektumok között a merülési útvonalak kötelekkel vannak megjelölve.
A látótávolság a víz alatti stégek közelében a tó népszerűsége miatt közepes, viszont onnan kicsit eltávolodva 7-10 méterre is számíthatunk.

Nyaranta a felszín közelében a hőmérséklet 20 fok fölé emelkedik, viszont 10 méter alatt már nem árt vastagabb, dupla, vagy akár szárazruha sem.

⇒ Neufeldi fotóink

Neufeldi-tó történelem

1801-ben egy legenda szerint egy pásztor a leendő bánya területén lévő parlagon terelte a csordáját és a bikáját. A bika legeltetés közben olyan helyre került, ahol a szénréteg különösen magas volt, csak vékony földréteg fedte, így a felszálló kénes gázok behatoltak az állat orrlyukaiba. A bika ingerülten taposta, kaparta a földet. A juhász odarohant, és elképedve látta a feketésbarna masszát, amely közelebbről megvizsgálva szénnek bizonyult.

Az első hivatalos bányászati időszak 1816-ban kezdődött majd 1903-ban ért véget. A használaton kívüli, elárasztott régi neufeldi külszíni bánya bérbeadása, helyreállítása és a szükséges javítások elvégzése majd a több hónapig tartó vízkiszivattyúzás után a Neufeld 1 gödör bányászata 1916. július 1-jén újraindult.

1920-ban az N1-es külszíntől északra egy másikat kotortak és december 1-jén az N2-es bányászatban (Neufeld-Landegg) kezdték meg a bányászatot 1924-től a két nagy külszínt egyesítették (a mai Neufeldersee). 1920-ban a Burgenland név hivatalosan is Ausztria részévé vált az Ausztriához való csatolás után (Trianoni békeszerződés következményeként). Az N1 és N2 gödröket 1924. július 1-jén egyesítették, ekkor körülbelül 900 bányász dolgozott a neufeldi bányában.

1929-ben a neufeldi szénbánya 340 munkása sztrájkba kezdett, majd egy hét elteltével kompromisszumokkal zárult, és biztosított volt a bányászat kimerülésig való folytatása. 1929-ben kezdődő gazdasági világválság egyre nagyobb hatást gyakorolt ​​Ausztriára így 1932. június 3-án a munka leállt egyrészt a főjáratok kimerülése, másrészt a neufeldi bánya áramszükségletének magas költségei miatt amelyet a folyamatosan működő a talaj- és szivárgóvizet eltávolító szivattyúk okoztak. Ez volt a Neufeld fürdőtó születésnapja.

1933-ban a tónak akkora vonzereje volt, hogy vasárnaponként már 1000 vadfürdőző kószált, valamint néhány evezős és vitorlás hajó, amelyeket két munkanélküli épített, és bérbe adtak megélhetésük biztosítására. ez volt az első kereskedelmi célú hasznosítás a tóval kapcsolatban. 1934-ben, miután Neufeld önkormányzata bérbe adta a Neufeld-tó partján lévő területet, megkezdődtek a tó művelése és a strand építése étteremmel, sok munkanélküli bevonásával. A strand 1935-ben kezdte meg ideiglenes működését, a forró nyári napokon akár 7000 fürdőzőt is számoltak.

A háborút lezártával 1947. június 1-jén rögtönzött javítások után a strandot újra megnyitották. 1954-ben, a fürdőszezon lejárta után a megnövekedett látogatószám (napi 5000-10000) miatt a strandot északra bővítették, 1957 május 5-én pedig megnyílt a csaknem újratervezett strandfürdő. 1959-ben Neufeld nagy közössége megvásárolta a teljes strandterületet vízfelület nélkül, és ennek eredményeként megépült az első tóparti étterem.

1974. november 10-én történt az első dokumentált, halálos kimenetelű búvárbaleset a "Club Hydronaut Vienna" búvárvizsgálata során.

2000-ben megtörtént a strand áttervezése és alig 7 hónapnyi építkezés után 2001. május 6-án hivatalosan is átadták az új strandot.