Titokzatos víz alatti piramis rejtőzik Japán egyik szigetének partjainál, amelyről azóta vitatkoznak a tudósok, mióta a búvárok először megtalálták.
A hely Jonaguni szigete mellett, Tajvan keleti partjaitól mintegy 120 kilométerre található. Miután egy helyi búvár 1986-ban felfigyelt a víz alatti képződményekre, a sziget egyik hegyfokát nem hivatalosan Rompontnak nevezték el.
Masaaki Kimura, a japán Ryukyus Egyetem tengeri geológusa több mint 15 éve búvárkodik a helyszínen azzal a céllel, hogy feltérképezze a víz alatti földtani képződményeket. A professzor szilárdan hiszi, hogy a Jonaguni partjainál fekvő víz alatti kövek valójában egy japán Atlantisz romjai. Meggyőződése szerint egy ókori város süllyedt itt el földrengés vagy szökőár következtében.
A kutató úgy véli, a romok egy 5000 éves város maradványai. Mint mondja, sikerült azonosítania egy kőbánya nyomait, valamint talált faragott arcokat és az állatok formájára faragott sziklákat. A vízben lévő romok, amelyeket sikerül laboratóriumában megvizsgálni, arra utalnak, hogy a kultúra az ázsiai kontinensről származik. Például talált egy víz alatti szfinxet, mely egy kínai vagy ősi okinawai királyra hasonlít. Akárki is hozta létre a várost, a nagy része nyilvánvalóan elsüllyedt az egyik hatalmas szeizmikus eseményben, amelyről a Csendes-óceán peremének ezen része híres.
A világ legnagyobb feljegyzett szökőárja valóban 1771 áprilisában sújtotta a szigetet, amelynek becsült magassága több mint 40 méter volt, így akár az ősi civilizációt is eltüntethette a föld felszínéről. Kimura állítólag tíz építményt azonosított Jonaguni mellett, és további öt kapcsolódó építményt Okinawa fő szigeténél. A romok összesen 300 méter × 150 méternyi területet fednek le.
Az építmények között van egy várrom, egy diadalív, öt templom és legalább egy nagy stadion, melyek mindegyikét utak és vízcsatornák kötötték össze, és hatalmas támfalak védték őket. Egy nemrégiben megtartott régészeti konferencián elhangzott beszédében a japán tudós újra azt állította, hogy a víz alatt található legnagyobb építmény egy elsüllyedt ősi civilizáció
Kimura állításai a mai napig vitákat váltanak ki. Robert Schoch, a Boston Egyetem természettudományi és matematikai professzora, aki már búvárkodott a helyszínen, nincs meggyőződve arról, hogy a főbb jellemzők vagy szerkezetek ember alkotta lépcsők vagy teraszok. Szerinte ezek mind természetesek.
A homokkövek ugyanis hajlamosak síkok mentén törni, és nagyon egyenes éleket adnak, különösen olyan területeken, ahol gyakori a tektonikus aktivitás. A japán kormány Kulturális Ügyek Ügynöksége sem ismeri el a Yonaguni melletti maradványokat fontos kulturális javakként, bár abban Kimura professzornak igaza van, hogy a kormánycsoport nem végzett kutatást vagy megőrzési munkát a helyszíneken. A képződmények hivatalosan a Jonaguni kerület tulajdonában vannak, a turisták és a kutatók szabadon merülhetnek a helyszínen.
forrás: travelo.hu
