A légzőkészülék nélküli merülések óriási élményt jelentenek és javíthatod vízbiztonságodat, fizikai kondíciódat és merülési technikádat is.

A szabadtüdős búvárkodás ugyan sok helyen elérhető akár búvárbázis segítsége nélkül is, de egy szabadtüdős tanfolyamon nagyon sokat tanulhatsz a felszerelések helyes használatáról, a vízalatti élővilágról és kiegyenlítési technikákról, a biztonságos merülésről és egyáltalán magáról erről a fantasztikus sportról, amely lehetővé teszi, hogy a víz alatt lélegezzünk anélkül, hogy búvárpalackot kellene magunkkal vinnünk. A szabadtüdős búvárkodás nemcsak izgalmas és szórakoztató, hanem számos előnnyel is jár az egészségünkre és a környezetünkre nézve. 

A szabadtüdős búvárkodás lényege, hogy a búvár egyetlen levegővétellel merül le a víz alá, és addig marad ott, amíg ki nem fogy a levegője. Ez általában néhány másodperctől néhány percig tart, attól függően, hogy mennyire képzett és gyakorlott a búvár. A szabadtüdős búvárkodás során nem használunk semmilyen búvár légzőkészüléket vagy más segédeszközt, csak a saját testünket és az elménket. Ez azt jelenti, hogy nagyobb szabadságot és csendet élvezhetünk a víz alatt, valamint közelebb kerülhetünk a tengeri élőlényekhez anélkül, hogy zavarnánk őket.

A szabadtüdős búvárkodásnak több ága és stílusa van, például a statikus apnoe, amikor a búvár mozdulatlanul fekszik a víz felszínén vagy alatta; a dinamikus apnoe, amikor a búvár úszik egyenes vonalban; a mélységi apnoe, amikor a búvár lemerül egy kötél mentén; vagy a szabadtüdős merülés, amikor a búvár felfedezheti az óceán rejtett csodáit. Mindegyik ág más kihívást és élményt nyújt, és más képességeket igényel. A szabadtüdős merülésk világában versenyeket is rendeznek, melynek kategriáiról a bejegyzés végén olvashatsz.

Ha szeretnél megtanulni szabadtüdős búvárkodni, akkor először is el kell végezned ezt az alapfokú tanfolyamot, amely elméleti és gyakorlati oktatást foglal magában. Egy ilyen tanfolyam során megtanulod az alapvető biztonsági szabályokat, kiegyenlítési technikákat és megismered a szabadtűdős búvárkodásnál használt búvárfelszereléseket is. A tanfolyam után képes leszel biztonságosan merülni - képességedtől függően - pár  méteres mélységig. Ha tovább akarsz fejlődni, akkor haladó tanfolyamokat is elvégezhetsz, amelyek segítenek növelni az állóképességedet, a merülési mélységedet és a lent eltöltött időtartamodat.

Ha érdekel a szabadtüdős búvárkodás, és szeretnél belevágni ebbe a kalandba, akkor ne habozz, és jelentkezz be egy tanfolyamra! Nem fogod megbánni, hiszen a szabadtüdős búvárkodás egy olyan sport, amely megváltoztatja az életedet. Nemcsak testileg és lelkileg erősít, hanem megnyitja a szemedet egy új világra, amely tele van szépséggel és csodával. Vár rád az óceán, csatlakozz hozzánk!

Szabadtüdős verseny kategóriák

• CWT (Constant Weight) - Valószínűleg a szabadtüdős búvárkodás legelterjedtebb változata. A búvár egyszerűen búvárusziny segítségével, búvárruhában egy fix súlyt viselve merül alá. A búvár nem húzhatja magát a vezetőkötélen, és merülés közben nem változtathatja meg a használt súlyt.
• CNF (Constant Weight Without Fins) - Ebben a kategóriában a búvár búvárruhát és súlyt visel, de nem használ búváruszonyt. A búvár csak a saját izomerejét használja a lefelé való úszásnál és a felfelé jövetelnél is. A szabadtüdős búvárkodásban ezt tekintik a legnehezebb és legtisztább kategóriának. 
• FIM (Free Immersion) - Ez a kategória hasonló a CNF-hez, mivel a búvár csak búvárruhát és súlyt használ; azonban ebben az esetben a búvár a vezetőkötelet használja a haladásra. A búvár a kötél mentén húzza le magát és húzza vissza magát a felszínre.
• DYN (Dynamic With Fins) - Az első medencés szabadtüdős kategória. Itt a búvár vízszintes helyzetben halad a víz alatt (tipikusan medencében), búváruszonnyal. A cél, hogy a lehető legnagyobb távolságot tegye meg egy levegővel.
• DNF (Dynamic Without Fins) - Ugyanaz mint a DYN csak itt nincs búváruszony használat, csak a kéz és láb használata megengedett.
• S&E (Speed-Endurance Apnea) - Ez egy CMAS-specifikus szakág, ahol a sportoló célja egy rögzített távolság megtétele a lehető legrövidebb időn belül egy lélegzettel. Ez a kategóri végezhető uszonyokkal és anélkül is. 
• STA (Static Apnea) - A búvár a lehető leghosszabb ideig visszatartja a lélegzetét, arccal lefelé lebegve, légutakkal víz alá kerülve. Ez az egyetlen kategória, ahol a teljesítményt időtartammal mérik.
• VWT (Variable Weight) - Ez az egyik a "legextrémebb" kategóriák közül. A búvár egy nehéz súly segítségével (jellemzően kötélen futó szán formájában) ereszkedik le egy előre egyeztetett mélységbe, majd saját erejéből – ha úgy dönt uszonyokkal – felúszik a felszínre.
• NLT (No Limit) - A búvár nagy súly segítségével ereszkedik le (kötélen futó szán), majd tetszőleges módszerrel emelkedik fel – hagyományosan emelőballonnal, de újabban gyors ellensúlyozó görgős rendszerek is használnak.